SZABAD EURÓPASzerző: FAZEKAS PÁLMA2025.04.07.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint ezt jelenti, hogy január elseje óta csak azok a pedagógusok jelentkezhetnek intézményvezetői képzésre, hivatalos nevén köznevelői igazgatóképzésre, akiknek ezt a fenntartók, állami iskolák esetében a tankerületi központok megengedik. A kormány szerint a cél az, hogy az így képzett igazgatók vezetésével az iskolák jobb színvonalon működjenek.
2024. december 23-án jelent meg a pedagógus-továbbképzés rendszeréről szóló kormányrendelet, amely megteremtette egy új köznevelési igazgatóképzés jogszabályi feltételeit, és amely 2025. január 1-jén hatályba lépett. Ezzel párhuzamosan hatályát vesztette az a rendelet, amely huszonhét éven át szabályozta a pedagógusok hétévenkénti kötelező továbbképzésben történő részvételét.
Miről szól a rendelet?
A Népszava számolt be elsőként az Oktatási Hivatal (OH) tájékoztatójáról, amelyet március 31-én adtak ki a pedagógusok számára. Eszerint 2025. január 1-től a pedagógusnak az igazgatói kinevezése előtt,
- a fenntartó jóváhagyásával, a OH által szervezett köznevelési igazgatóképzésen kell részt vennie.
- A köznevelési igazgatóképzést az OH két féléves, százhúsz kreditértékű pedagógus-továbbképzés keretében szervezi meg.
- A köznevelési igazgatóképzésben részt vevők maximális létszámát a miniszter - jelen esetben Pintér Sándor belügyminiszter - évenként határozza meg.
A Köznevelési igazgatóképzés alapítója és szervezője az Oktatási Hivatal. Célja, hogy a köznevelési intézmények igazgatói, vezetői rendelkezzenek:
- a nemzeti köznevelési rendszer és a közszolgálat iránti elkötelezettséggel és felkészültséggel;
- a köznevelési ágazat komplex rendszerének, jogszabályainak, működésének ismeretével;
- a köznevelési intézmény, mint szervezet folyamatos fejlődését biztosítani képes korszerű vezetési ismeretekkel.
A rendelet hatályba lépése előtt teljesített intézményvezetői ismeretek szakvizsgákat elfogadják, január elseje után azonban kizárólag az OH által szervezett képzés és szakvizsga érvényes. Ilyen képzés idén szeptemberben indul, a tájékoztató szerint ezerötszáz fős keretszámmal.
PSZ: A politika fogja meghatározni, hogy ki lesz az igazgató
Totyik István, a PSZ elnöke a Szabad Európának nyilatkozva azt nevezte a legsúlyosabb problémának, hogy kivették a helyi társadalom – a szülők, a tantestületek, a diákok – az intézményvezető-választás jogkörét. Szerinte az új rendelkezés visszafogja az aspirálók számát, kiszolgáltatottá teszi az intézményvezetőket és korlátozza az iskolák autonómiáját.
Az iskolaigazgató-képzés központosításáról van szó, a tankerületek szakmai szempontok helyett, politikai, megbízhatósági alapon dönthetnek arról, kik vehetnek részt a képzésen - véli a PSZ elnöke. Hozzáteszi: 2010 előtt is lehettek politikai döntések az igazgatói kinevezések során, de szerinte után borult meg látványosan a folyamat.
„Látni, hogy hol vannak politikai kinevezettek, ahol szakmailag alkalmatlan a vezető nagy a fluktuáció” – mondja Totyik István.
PDSZ: Megbízható káderek kellenek?
A központosított igazgatóképzés az új pedagógus továbbképzési rendszer része. A pedagógusoknak a 2025/2026-os tanévtől ötéves ciklusokban kötelező részt venniük tartalmi megújító képzéseken. Ezeket a Miniszterelnökség alá tartozó Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) lehet elvégezni, szemben a korábbi gyakorlattal, amikor erre több egyetemen is lehetőség volt.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője, Nagy Erzsébet szerint, ha nem arról van szó, hogy a szakmaiság helyett az ideológiai képzésre akarják helyezni a hangsúlyt, érthetetlen, miért kellett elvenni azoktól a műhelyektől, egyetemektől az igazgatóképzést, amelyek évtizedek óta biztosítottak szakirányú, szakvizsgával záruló képzéseket...
